MEGOSZTÁS

15 éves korom óta voltam a férjemmel… született egy szép kisfiúnk alig voltunk 18 évesek….
Majd 24 évesen született egy kislányunk is….
Úgy gondoltuk akkor, hogy albérletben nem szeretnénk több gyermeket, hisz fel kell őket nevelni. A sors nem így gondolta…. A kislányom alig volt kettő éves, amikor éreztem valami, vagy valaki miatt nem jó a közérzetem, rosszul vagyok… Elmentem orvoshoz… kiderült baba van…
Kétségbe estem nem tudtam mit tegyek: albérletben 3 gyerekkel egyenlő a nyomorral… A férjem kézzel lábbal tiltakozott a gyerek ellen. Választás elé állított: vagy ő vagy a gyerek!!! Nem tudtam mit tegyek hisz teljesen tudatában voltam annak, hogy egy kis élet van a szívem alatt!!!!
Akkor úgy gondoltam, hogy ha marad a gyerek én meg egyedül maradok 3 kis aprósággal mi lesz velem, hisz az albérlet nagyon sokba volt egy hónapba. A kedves férjem mindent elintézett a kórházba, csak aláírni kellett bemennem a pappírokat.
Természetesen sírtam éjjel – nappal, mégis belementem az abortuszba. Sírva mentem be a műtétre és sírva ébredtem fel utána. Nem is hagyott a nővér egyedül, végig mellettem volt, és próbált vigasztalni akkor, amikor lehetetlen volt. Istenhez fohászkodtam elkeseredésemben, hogy csak ezt a babát adja vissza nekem, mert szeretném, ez nem is az én döntésem volt. Akkor azt mondta a nővér, hamarosan találkozunk mi még itt a szülészeten.
Hazamentem, lelkileg a poklok poklában jártam minden pillanatban. Egyre rosszabb állapotban voltam! 4 hétre rá kaptam egy levelet: kaptam önkormányzati lakást, menjek be a kulcsokért.
Összeomlottam! Ha ezt tudom, ha előbb jön a levél, ha, ha… Annyira rosszul voltam, hogy kórházba kerültem.
És csoda történt. A rosszullétek, a rossz lelki állapot, a sok alvás…. Nem az abortusz miatt volt, hanem a baba miatt aki a szívem alatt növögetett!!!!!!
Amikor megláttam az ultrahangon, hogy szopta a kis ujját, sokkot kaptam! Itt van! Isten meghallgatott! És cumizik….
A doki egyből felajánlotta “ez műhiba.” Azonnal megszakítja a terhességem, hisz abortusz után egy kis ember mégis ott van. Mondtam a Dokinak ezt a babát SENKI nem veheti el tőlem soha többet. Kaptam 3 nap gondolkodási ídőt, hogy megcsinálják az abortuszt ismét!!!! Ingyen!!!!
Hazamentem, felhívtam édesanyámat, és megkérdeztem tőle, ha egyedül maradok a 3 gyerekkel mellém áll-e? Anyukám mindenben támogatott! Megérti mit érzek, és biztosított a támogatásában. A férjemmel közöltem ez a gyerek marad: Pakolj! Inkább a baba és a boldogság, mint az abortusz és pokol egy életen keresztül.
Bele törődött a döntésembe, de nem igazán fogadta el. Beköltöztünk egy szép lakásba, és vártam a kis csoda születését. Nem volt egyszerű, sőt elég megrázó volt, de húsvét másnapján császárral megszületett egy egészséges kisfiú. Amikor beszéltem az orvossal mondta, ikrek voltak, és az egyik baba lett áldozata az abortusznak.

Hirdetés

11222052_734481373353679_1915901371317487805_n

Most 13 éves. Amikor iskolás lett elmeséltem neki, hogyan született, és mennyire szerettem volna. Bocsánatot kértem tőle azért, hogy egy férfi miatt el akartam dobni az életét, és hálás voltam az Istennek, hogy mégis boldog lehetek.
A férjem ment a levesbe, nem apának való az ilyen ember.
Ma már boldog családban élünk csodálatos párom van szereti a gyermekeimet, és legfőképp elfogadja a döntéseimet is bármi legyen is az.

Köszönöm, hogy elolvastok!

Hirdetés

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here