MEGOSZTÁS
A legszörnyűbb karácsony! Szívszorító történet 5.rész!
A kép illusztráció

A kislányom épp betöltötte az egy évet, amikor újra elkezdtem dolgozni, a párommal egy helyen, heti három napot. Így decemberben már én is hivatalos voltam az évzáró bulira, ahová együtt mentünk. Féltem tőle…volt is miért. Szenteste előtti napon tartották a vacsorát. Otthon már feldíszítettük a karácsonyfát, úgy indultunk el otthonról.
A vacsorát követően Gergő a fiúkkal megivott pár felest, ahogy szoktak az ilyen bulikon. De nem volt neki elég, csak ivott…én beszélgettem a lányokkal a másik asztalnál, jó volt egy kicsit kimozdulni… az egyik lánnyal soha nem volt jó kapcsolatunk, többször is megkörnyékezte Gergőt, vagyis inkább csak flörtölt vele…és ő vevő volt rá.
Többen kimentünk a bárpulthoz, ahol szóváltásba keveredtem emiatt a lánnyal, de semmi több, otthagytam. Aztán Gergő is kiment, miután mondtam neki hogy kicsit vitatkoztunk a lánnyal (nem mondtam neki semmi konkrétat, miért)… tudtam, ebből baj lesz….elkezdtek ordítani egymással, és Gergő megütötte a lányt, többször is. Hatalmas botrány lett, alig bírták leszedni róla. Nem tudtam mit csinálni, elindultam a kotta részeg emberemmel haza, gyalog, a hóban, kilométerekre laktunk. Utánunk jött az egyik kolléga, hazavitt, látta hogy nem bírom már tartani, mert nem igazán bírt menni sem.

Hirdetés

Szörnyen éreztem magam, tudtam hogy az én hibámból ütötte meg azt a lányt. Nem akartam ezt…de nem bírtam megállítani, én ehhez kevés vagyok. De nem számítottam rá, hogy ez lesz a vége. 🙁

 

A legszörnyűbb karácsony! Szívszorító történet 5.rész!Másnap reggel rendőrök jelentek meg nálunk, feljelentést tettek Gergő ellen. Ültünk a kisbabámmal a karácsonyfa mellett ketten, és csak arra gondoltam, hogy el innen, mert ha vele történik valami, soha nem bocsátom meg magamnak. ,

Pedig a kislányát mindennél jobban szerette. Csak épp nem így képzelhette az egészet, nem voltam neki elég jó, hogy én legyek a gyereke anyja.

Ekkor már túl voltunk sok mindenen…hazajött a kocsmából, munka után mindig bement egy-két sört meginni, néha órákig tartott neki, és hazatérve “rendet tett”…a kicsit sose bántotta, már elhagytam volna abban a pillanatban.
De undorodtam tőle…ha részeg volt, összeesett, maga alá vizelt…meg se próbáltam olyankor észhez téríteni, vagy egyáltalán hozzászólni. Túléltünk.

És csak tervezgettem, hogy fogunk innen elmenni.

Hirdetés

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..