baba beszéd

A szóképzéstől eljutni a beszédig hosszú folyamat. Gondoljuk mi felnőttek, akik erre nem emlékszünk, csak könyvből vagy esetleg más gyerekek fejlődéséből tájékozódunk. Azonban minden gyermek más és más. A beszéd kialakulása függ attól is, hogy ikrekről van-e szó, vagy éppen már egy kisebb testvérről. Az ikrek mindig később tanulnak meg beszélni, hisz az ő világukban ketten – vagy többes ikreknél, többen – vannak. A saját kis nyelvüket az ikrek megértik, kizárják a külvilágot, így velük, külön-külön is kell foglalkozni.

A második életév végéig! A szóképzéstől a beszédig!Azt is jó tudni, ha a gyermek sokáig – 3 éves koráig- nem beszél, csak alap szavakat. Mellé halandzsázik, amit te megértesz ugyan, ez azonban nem hétköznapi beszéd. Ilyen esetben szinte pillanatok alatt megszólal majd a kicsi és kihagyja a szótanulást. Ő már mondatokban beszél. Ne sürgessed, ha fejleszted előbb utóbb meg fogsz döbbenni…

Valós történet: Az anyuka már kétségbe esetten fordult az orvosokhoz, védőnőhöz, hiszen a gyermeke már 3 éves és anya, apa, kutya szavak képezték a szókincsét. Mindent megértett és mindent megértetett a maga módján. Egyik reggel a kisfiú felkelt, az anyuka éppen mosogatott a konyhában. A gyermek kiment hozzá majd megkérdezte: “Apa elment már dolgozni?”. Az épp mosott tányér ki is csúszott az anyuka kezéből..Innentől kezdve a kicsi mondatokkal kommunikált, a vele egykorúakhoz hasonlóan…És ugye tudjuk, hogy Einstein is nagyon későn tanult meg beszélni- tehát ez nem befolyásolja a későbbi értelmi képességet. A tudós mindig azt állította, azért szólalt meg későn, mert addig nem volt mondanivalója.

Ha a gyermek már nem első gyermek, akkor a nagyobb testvértől is fog tanulni, utánozni fogja őt is.

Tehát a családban való helyzet is meghatározza a gyermekek beszédtanulásának idejét.

Egyszavas mondatok

A gyermekek második félévének a végére már kialakulhatnak az első szavak, a mama, vagy papa, amit mi szülők, nagy örömmel veszünk tudomásul. A szülők ilyenkor javítják a helytelenül mondott szavakat, hisz a babának meg kell tanulnia a betűk helyes alakítását, formázását, amire még nem biztos, hogy készen áll. Így lehet a cicából – tita. Idővel így a baba kiejtése világossá is válik.

baba5Gondoljunk csak bele, egy baba, míg megtanulja az anyanyelvét, az összes ősi nyelvet használni fogja – beleértve a törzsi nyelveket is. Ha kicsit visszagondolunk, talán emlékszünk is rá, mikor a gyermekünk, csak csettegett, vagy a nyelvét kattogtatta, majd jöttek, a számunkra érthetetlen, de mégis értelmesnek tűnő hangok.

Azt a kevés szót, amit a gyermek ebben a szakaszban tud, nagyon sok funkcióra alkalmazza. Így nekünk nagy gondot okozhat ezek pontos megértése.

 

Ha pl. azt mondja, mama, ez jelentheti azt, hogy gyere ide mama, éhes vagyok mama, adni szeretnék neked valamit mama stb.

Ebben a fejlődési szakaszban az is feltűnő, hogy sok szó jelentésköre eleinte még nagyon tág. Pl. a vauvau szót nem csak a kutyára, hanem az összes – kutyára hasonlító, esetleg négylábú állatra – használják.

A mi segítségünkkel azonban, egy idő után már szelektálni tudják, hogy mihez mi tartozik.

A gyermeket közvetlenül körülvevő személyek persze a mindennapos együttlét során lassan, de elsajátítják a szavak jelentését, amit a gyermek gondol. Így gyakran olyan jelentéseket is értenek, amit egy „idegen” ember nem ért meg.

Kétszavas mondatok

baba4Az egyszavas mondatok egymásutániságából jön majd a kétszavas mondat. Itt már mi is értjük a nekünk szóló információkat. „Mama, inni.”– melyből tudjuk, hogy gyermekünk szomjas.

A két majd három szavas mondatok a 18. hónaptól kezdenek megnövekedni. Itt újra említeném, a gyermekek közti különbséget. Hisz vannak gyerekek, akik sokáig nem is mondanak, csak épp halandzsa nyelven valamit. Majd egyszer hirtelen mindent mondanak, kimarad akár az egyszavas mondatok kora is, és rögtön teljes mondatokban beszélnek.

A gyerekek a látszólagos lemaradásokat idővel, pillanatok alatt behozzák.

A gyerekek beszédfejlődése minden szakaszában támogatásra találnak a közel álló személyeknél. Sokan vallják, hogy a szülőkben vagy egy ösztönös módszer arra, hogy mi a legjobb taktika arra, hogy gyermeküket a megfelelő módon tereljék, a szép és értelmes beszéd megtanulása felé.

Kezdetben csak szótagokat mondunk – na-na, te-te. Később már szavakat – mama, papa. A kétszavas mondatok időszakában a szülők sokszor javítva megismétlik a gyermek beszédbeli megnyilvánulásait.

Tehát, ha a gyermek mondja: mama, inni – mi kijavítjuk, igen szomjas vagy?

Ne feledjük, hogy a gyermek beszédfejlődése és az egyes felnőtt beszédtanítása általában mindenfajta tudatos irányítás nélkül úgy hangolódik egymásra, hogy a gyermeknek a legoptimálisabb feltételeket teremtse meg.

Előző cikkKérdések, melyek minden anyát feldühítenek!
Következő cikkFantasztikus! Közös nagypapája van a koraszülött babáknak!

2 HOZZÁSZÓLÁS

  1. Szia, ez nem csak ettől függ. Beszélhetsz te neki egész nap, lehet akkor se szólal meg csak három évesen. A lányom egy éves kora után kezdett szavakat mondani, most 23 hónaposan mondatokat használ, verset szaval. Igaz pösze, és nem is ért mindenki mindent, de lelkes és élvezi.
    Semmi extrát nem csináltam vele, csak be nem állt a szám 🙂 Dal, mondóka, versek, mesék, egyre több, egyre hosszabb… Ne aggódj, ha nem múlt el négy éves nem vagytok elkésve 🙂

  2. Akinek ,,előrébb”van a gyermeke beszéd fejlődésben,annak mitől van? Én folyton beszélek a lányomhoz. Nem mindennap olvasok mesét,tény és való.De nem hiszem,hogy a mindennapimesehiány miatt nem mond sok-sok szót….Az érdekelne: Másoknak mitől IGEN?

    Tehát hogyan ,,okosodhatnánk” ,,beszélhetnénk”…..??

    Remélem érthető;-)

    Köszönöm előre is.
    Nano

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .