Ítélkezés. Címke. Kritika. Szaranyázás. Minden újdonsült (és aztán nem is annyira újdonsült) anyuka találkozik ezekkel, legyen szó
szülésről
 (ah, császár volt? nem is szültél!)A tetovált szülő nem rossz szülő

szoptatásról (milyen már, hogy anya nem tudja táplálni a gyermekét, nem is akartad, félted a tested!
hozzátáplálásról (pépesítsd neki, megfullad a falattól!)
nevelésről (nem képes megnevelni azt a büdös kölköt!
vagy egyszerűen csak a
kinézetről (milyen anya az ilyen, festi a haját! miniszoknyát hord! vagy tetovált! hogy fog kinézni 10 év múlva, milyen példát mutat a gyerekének?!)

Elég csak körbenézni a közösségi média platformokon, anyukás facebook csoportokban, anyabloggerek insta-posztjai alatt, de gyakran az is elég, ha csak lemegyünk a játszótérre, és fülelünk kicsit.

Sokszor mi, anyák is tudjuk ám támadni egymást, bár nem sejthetjük, ki épp milyen csatát vív, milyen élethelyzetben van. 

Mi áll a döntései mögött. Pedig legtöbbünknek ugyanazokkal a nehézségekkel kell szembenéznünk, csak máshogy csináljuk, vagy épp úgy csináljuk, ahogy tudjuk, ahogyan tőlünk telik. Jó lenne, ha ítélkezés helyett inkább segítenénk egymást.

Meghallanánk, meghallgatnánk egymást. Támogatnánk egymást. Tolerálnánk egymást. 

Előző cikkAnyu szerelmes vagyok!
Következő cikkVizes alapú síkosítót használhatok terhesség alatt?