„Csak ne ártsunk!” –  ez a hippokratészi alapelv ma is érvényes az orvosok erkölcsi magatartását illetően. A „primum non nocere” elvének kellene érvényesülnie a szülők és pedagógusok magatartásában a balkezes gyermekek nevelésével kapcsolatban is.

Hirdetés

Sovák alapelve szerint: „A korai gyermekkortól kezdve hagynunk kellene a vezető kezet szabadon, korlátozás nélkül használni.” 

atszoktatas_3

A korai mozgásban megnyilvánuló(motoros) lateralitásra(és a vele kapcsolatos beszédfejlődésre is) ez az alapelv érvényes, úgymint játékok kézbevétele, a kanál használatának megtanulása, a kéznyújtás (pacsi, kézfogás), a rajzeszközökkel való bánás stb. Az első osztályban különös fontosságot kap az író kéz megválasztásánál. „ A jobbkezes gyakorlást bízzuk a természetre.” Példa: Egy kisfiú az iskolában rajzolhatott, írhatott a bal kezével. Egyszer elhatározta, hogy megtanul jobb kézzel írni. Önként gyakorolta, mert úgy gondolta, hogy jövőbeni hivatásánál szerencsésebb a jobbkezes írás. Nagyon meglepődött, mikor környezete csak a balkezes írást várta el tőle. Az ilyen esetekben nem az értetlenség a helyes magatartás, hanem az igény elismerése és támogatása.

Az egyik oldal „túlereje” dönt 

Álláspontunk szerint akkor segítjük elő valakinek a fejlődését, ha támogatjuk adottságait. Pl.: a kezesség, szemesség stb. megválasztásában, fejlesztésében.

Josefine Kramer 1961-ben megjelent, balkezességről szóló monográfiájában az akkori korszellemet követve támogatta az enyhe mértékben balkezesek jobbkezes írásra szoktatását, korlátozta viszont az átszoktatást.

„Annál, aki nemcsak balkezes, hanem balszemes és ballábas is, az átszoktatás nagyobb kockázattal jár, mint aki csak balkezes.” A veszélyt Sovák fogalmazta meg 1968-ban. A Bajor Iskolapedagógiai és Képzéskutatási Állami Intézet 1994-ben kiadott állásfoglalásával egybehangzóan megkérdőjelezik annak szükségességét, hogy a jobbkezes írás általános követelmény legyen.

Az átszoktatás lehetséges következményei Johanna Barbara Sattler megfogalmazásában: „Mivel a veleszületett kezességről való leszoktatás az agyi dominanciát nem változtatja meg, ezért a kéz átszoktatása a nem domináns agyfélteke túlterheléséhez és a Corpus callosumban a két agyfélteke közötti „átjárás” nehézségeihez vezet.

atszoktatas_4

Ennek elsődleges következményei lehetnek:

  1. Emlékezetzavarok (különösen a tanulás tartalmának felidézésében)
  2. Koncentrációzavarok (gyors fáradékonyság)
  3. Legaszténiás (olvasás-helyesírási) nehézségek
  4. A térbeli helyzet felismerésének (jobb-bal) bizonytalansága
  5. Beszédzavarok (pöszeség, dadogás stb.)
  6. A finom mozgások zavarai (pl. az írás külalakjának romlása)

Az elsődleges következményekből másodlagosak származhatnak: 

  1. Kisebbrendűségi érzés
  2. Bizonytalanság
  3. Visszahúzódó magatartás
  4. Túlkompenzálás „mindenáron teljesítéssel”
  5. Dacos, szembeszegülő viselkedés (visszabeszél), mindenáron imponálni akaró és provokáló viselkedés (pl. az osztály bohóca lesz)
  6. Magatartás zavarok
  7. Ágybavizelés, körömrágás
  8. Emocionális problémák a felnőttkorig tartó neurotikus és/vagy pszichoszomatikus tünetekkel
  9. Személyiségzavarok

Ezek a primer és szekunder tünetek természetesen előfordulhatnak a kezesség átszoktatása nélkül is, mind jobb, mind balkezeseknél. Ha azonban ilyen esetben még átszoktatás is történik, a tünetek aránytalanul felerősödnek.

Hirdetés

1 hozzászólás

  1. Ez ne legyen már téma 2016-ban. Évtizedek óta nem szoktatnak át senkit oktatási intézményekben semmilyen kezességre. ( Értem alatta az óvodát is.)

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .