1. december 21-e volt.

Aznap már többször gondoltam rá, hogy remélem nem várja ki a hátralévő 2 hetet, mert már nagy volt a pocakom, alig tudtam tőle mozogni.
Aznap elmentünk vásárolgatni karácsonyra, megjártuk a hipermarketeket. Utána még elmentünk az ismerőseinkkel a Vörösmarty térre sétálgatni. Ott már nagyon erős fájásaim voltak. Volt olyan, hogy 5 perces, de volt olyan is, hogy 2 perces fájások.
Ilyenkor meg kellett állnom, mert menni sem bírtam. De nem nagyon foglalkoztam vele, csak a férjem mondta, hogy akkor menjünk haza, nehogy ott megszüljek. De még nem hazamentünk, mert elmúltak a fájásaim, hanem a barátainkhoz.

Hirdetés

Este 8-ra hazaértünk, de a barátunk azt mondta az én kicsi pocaklakómnak, hogy anyát ne hagyja aludni este. Na, ezt meg is fogadta, ugyanis nem tudtam elaludni.
Itthon újabb fájások jöttek, lefürödtem, de nem múlt el. Ekkor jöttem rá, hogy ezek valódi fájások, és nem jóslóak! Úgy döntöttem, hogy csak akkor megyek be a kórházba, ha már elfolyt a magzatvizem. De éjjel 2-kor már fix 5 perces fájásaim voltak.
Ekkor felébresztettem a férjem, mondtam, hogy itt az idő, mennünk kell. Kérdezte, hogy biztos? Mondtam, hogy 100%. Még gyorsan összepakoltuk a hiányzó dolgokat és éjjel 3-ra be is értünk.

Gyorsan megvizsgáltak, és nagyon meglepődve egymásra néztek a szülésznők, hogy bizony 2 ujjnyira már ki vagyok tágulva. Gyorsan felvették az adataimat, ctg-re kötöttek, és még nem voltak elég nagy fájásaim, pedig én már a szék karfáját nagyon szorongattam annyira fájt.
Amikor elértem a megfelelő fájási szintet, leborotváltak, kaptam beöntést és a kellő időben átmentünk a szülőszobára. Ekkor már hajnali 4 volt. És nem sokkal utána, 4:31-kor megszületett Léna kislányom!

Mindenkinek ilyen gyors szülést kívánok!

Hirdetés

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..