Kedves Kisbaba Napló olvasók!

Hirdetés

Gondoltam megosztom Veletek szüléseim történetét röviden, hátha több anyukát bátorítok vele vagy épp választ kap egy számára aktuális kérdésére. 2014 júliusában császárral megszületett első kislányom. Nagyon szerettem volna császárt mert akkor úgy éreztem ez biztonságosabb mint a sima szülés. 37. hétig dolgoztam, tünetmentes terhesség volt. Programozott lett végül mert faros volt köldökzsinórral a nyakán. Nagyon jó emlékeim vannak erről a szülésről. Előtte nem fájt, utána kibírható volt. Gyorsan felépültem, nem hagytam el magam. Nem telt el két év… 10 napja megszületett a második kislányom. Az egész terhesség alatt (ami szintén könnyű, gondmentes volt) abban bíztam hogy sima szülés legyen. Kíváncsi voltam milyen, meg akartam tapasztalni ezt az érzést is. Szerencsére bízva az orvosomban (hiszen azt mondják két éven belül nincs sima szülés császár után), egy olyan csodálatos gyors és sima szülés részese lehettem, amilyet mindenkinek kívánok. Szerencsésnek mondhatom magam, mert fájdalmasnak nem nevezném a szülésemet. Egy hét után már csak emlékeim vannak… slightsmile hangulatjel Mindkét lányom hihetetlen nyugodt. Az első 3 hetes kora óta átalussza az éjszakát. A picike ma éjjel egyszer ébredt. Bízom benne a hasfájást most is elkerüljük és én is elmondhatom majd hónapokkal később, hogy tényleg létezik olyan anyuka, akinek mindkét gyereke álom baba. slightsmile hangulatjel
Remélem rajtam kívül még sokan vagytok/lesztek hasonló helyzetben. Ne féljetek előre a szüléstől! Bïzzatok az orvosotokban, mert ez sokat számít szerintem. Örökké hálás leszek a szentesi kórház összes dolgozójának! slightsmile hangulatjel

Hirdetés