A sulikezdés mindig is izgalmas pillanat volt minden diák életében, ha hiszitek ha nem: ismét találkozhatunk a régi barátainkkal, lehet hangosan büszkélkedni a nyaraláson szerzett élményeinkkel, az új cipőnkkel esetleg az újonnan kapott telefonunkkal (vagy hogy ki milyen diákmunkát szerzett, ugyebár… 🙂 ).

Azonban a nap gyorsan eltelik, és utána ugyanolyan silány és megerőltető lesz, mint az összes hátralévő cirka 179 tanítási nap. Szeptember első napja tehát olyan, mint egy rossz hullámvasút: vidáman emelkedünk feljebb és feljebb, élvezzük a barátaink társaságát, majd jön a zuhanás a mélybe, a nap vége, amikor is szembesülünk azzal a ténnyel, hogy kiszívták minden erőnket, és másra sem vágyunk, csak hogy magunkra zárhassuk a szobánk ajtaját, és kicsit megpihenjünk.

A következő két fotó pont ezt a tényállást ábrázolja, a vidám és életrevaló angyalkából lehangolt és kifárasztott kislány lesz. 🙂

Forrás: 24.hu