Minden édesanya legszebb pillanata, amikor felsír a kisbabája és végre a kezébe foghatja azt a Kincset, akit kilenc hónapig a szíve alatt hordott. Ilyenkor természetesen a szülőszobán is készülnek fotók a kicsikről. Többségük az első súlymérés kapcsán vagy első anyai öleléskor. Annak ellenére, hogy a picit- a mamán kívül- hihetetlen trauma ér a születéskor mégis készítenek ehhez hasonló fotókat a közönség számára. A Bábakalács Születésház osztotta meg ezeket a mondatokat, aminek minden szava meggondolandó…

Hirdetés

“És akkor szemében büszkeséggel felmutatja a trófeát:”látjátok milyen ügyes vagyok? Az én művem, hogy él” sugárzik a szeméből és már el is kattan a kép, hogy mindenki láthassa. 
Én azt látom, hogy egy újszülött számára, akinek a szeme még sosem tapasztalt ilyen erős fényt túlságosan világos van, egy nedves 37 fokos test még 30 fokban is fázik, tehát biztosan hideg van neki, a lepény túl hamar lett kirángatva, a zsinór túl hamar elvágva, hiszen még tele van vérrel, a baba vérével. A kinti élet kezdetén az újszülöttnek bőrkontaktusra, anyai melegségre, lágy fényekre van szüksége, nem csak a lelki, az egészséges testi fejlődése érdekében is. Most kell felszednie az egészésges mikrobiomot, beépített képességeit használva kompetensen felmászni a mellig, hogy ott akár minden segítség nélkül elkezdjen szopni, megalapozva ezzel baba-mama egészésget, kötődést, hosszútávú előnyökre téve így szert.
És FEJJEL LEFELÉ!!!!! Legkésőbb az ötvenes évek óta tudjuk (Leboyer), hogy ezt TILOS! Hogy nincs az a szakmai evidencia, ami bármit ebből a megalázó, semmibevevő, öntetszelgő orvosi viselkedésből alátámasztana.
És mégis lehet így pózolni, posztolni 2018-ban, nem értve,hogy mi ezzel a baj.”

Hirdetés