Ez a jelenség sok családnál előfordul, hisz a legtöbb kisgyermek 1,5 éves kora táján érkezik az kistestvér. A legtöbb kismama szerint a 1,5- 3 éves korkülönbség a legideálisabb. A kutatók szerint viszont a két év korkülönbség nem megfelelő a nagyobb testvér szemszögéből, főleg fiúk esetében. Azonban ez nagyban függ a család felépítésétől, anyagi helyzettől, környezettől. Ha jól kezeljük a helyzetet, minden „korkülönbség” kiküszöbölhető.

Hirdetés

kistestvérA kisgyermekek mindig vetélkednek anyjuk figyelméért, nem mindig élvezik, hogy ezen osztozni kell.

A keresztfiam épp két éves volt, mikor megérkezett a kishúga. Addig minden körülötte forgott. Nagyon várta már, hogy megérkezzen, hisz szerette a gyerekeket. Igaz az ő fogalmai szerint mi egy gyerek. Az akivel lehet játszani a játszótéren és ha megunja, akkor otthagyja és hazamehet anyával (hát egy tesó ugye nem ilyen). Mikor megérkezett a kislány még egy probléma” merült fel. A keresztfiamat a barátnőm nem tudta szoptatni, a kislányt viszont igen. Ezáltal egy bensőségesebb viszony alakult ki köztük. Persze nem anyai szemmel, hanem a kisfiú szemében. Az eddig angyali gyerek megváltozott. A barátnőm szerint, ha nem figyelne rájuk meg is ölné a testvérét.

Eltelt egy év. Most már a kislány is benne van a verekedésben, sőt sokszor ő húzza a tesó idegeit, hogy provokáljon. Azonban az elmondás szerint, ha idegenek közé mennek, pl. játszótérre és bárki csak csúnyán néz a hugira, a kisfiú ott terem és megvédi. „ Csak a fiam verheti a húgát, más nem”.

A lényeg, egy kisfiút tényleg megvisel egy új jövevény jobban, mint egy lányt. Mikor az újszülött kisfiammal nem sokkal meglátogattuk őket, a keresztfiam nagy ívben kerülte, néha ránézett a fiamra. Érdektelen volt. Inkább velem játszott. A Pici lány, azonnal jött és szólítgatta, hozta a babáját, pelenkázta, hogy neki is van „baba”.

kistestvér3Tehát az anyai ösztön valahol a születésünktől bennünk van. Egy fiú egészen más.

Kisgyermek nézőpontja

Szedjük elő az empatikus képességünket és képzeljük magunkat a kisgyermek szemszögébe. Ő a legfiatalabb, elégedett mindennel, tökéletes az élete, körülötte forog a világ, ekkor anya bejelenti, hogy új jövevény érkezik. A gyermek ezt úgy értelmezi egy betolakodó érkezik az ő kis tökéletes világába. Átveszi a helyét, az otthonát. Így talán nem meglepő, ha nem várja kitörő örömmel, mint ahogy azt várnánk.

Hogyan mondjuk el, hogy érkezik a testvér?

  • Éreztessük a gyermekünkkel, hogy mennyire fontos nekünk. Arról azonban ne győzzük meg, hogy a tesó azért jön, mert ő jól viselkedett. Ez ugye nem igaz. Másrészt viszont magát fogja akkor okolni azért, bármi gond adódik az újszülöttel.
  • Próbáljuk az önállósodás felé terelni a nagyobb testvért. Nagyobb változtatást azonban ne erőltessünk rá. Pl. ne ilyenkor váltsunk gyerekágyra, ne most szoktassuk bilire.
  • Soha ne mondjuk a gyereknek, hogy fáradtak vagyunk, akkor sem ha így van. Ettől ingerült lehet, s még jobban megharagudhat a kistestvérre.
  • Kellő időben kezdjük el a pici jövetelének szervezését. Tehát ne az utolsó pillanatban válasszunk valakit, aki vigyáz majd a Picire otthon, amíg mi szülni megyünk.
  • Erősítsük meg gyermekünket a szeretetünkről. Ez nekünk nyilvánvaló, azonban egy 1,5-2 éves gyermeknek nem elég egyszer-kétszer mondani. Ez a legfontosabb mind közül.

Vetélkedés testvérek között

kistestvér1Egy 18 hónapos vagy 2 éves gyermeknek eltart egy darabig, míg megérti, hogy testvére lesz. Kezdetben még örül is neki, aztán ráébred, hogy az anyja figyelme ettől kezdve már megosztott lett, ráadásul nem is átmenetileg.
Vannak azonban nagyobb testvérek, akik élvezik a nagyobb testvér szerepét, hisz sok mindenre megtaníthatják a kicsit.

A testvéri vetélkedés a újonc születése után fél évvel szinte mindig megjelenik. A tipegő baba visszautasíthatja az ételt, elnyújthatja a lefekvési időt, hangoskodni kezd. Sőt bizonyos esetekben a már szobatiszta baba újra „visszafejlődhet”, hisz látja anyja mennyit foglalkozik az új babával.
Súlyos esetben megütheti a testvért, vagy megpróbálja kiborítani a kocsiból. Ebben a helyzetben az agresszió és a visszafejlődés számos jele tapasztalható.

Hogyan segítsünk a nehéz helyzetben? 

  • Ha új baba érkezik az átmeneti változást jelent, hisz idővel belerázódunk mi is az új szituációba. Kellő körültekintéssel nagyobb zökkenő nélkül átvészelhető.
  • Próbáljuk a kisgyermek új helyzetéből adódó kiváltságait, nem pedig megnövekedett felelősségét hangsúlyozni
  • Igyekezzünk a nagyobb gyermekre odafigyelni. Ne mondjuk, hogy nem érünk rá.
  • Értessük meg vele, hogy a Pici milyen kiszolgáltatott. Engedjük segíteni, ha kedve van hozzá, de soha ne mondjuk, hogy úgy kell viselkednie, mint egy nagy gyereknek. Hisz ebben a korszakban újra kisbaba akar majd lenni.
  • Hagyjuk este tovább fennmaradni, ezzel értessük meg inkább, hogy ő már nagy.
  • Ha tehetjük, az új babát ne hordozzuk állandóan a kezünkben. A csecsemő egyedül is el fog tudni aludni, s ilyenkor a nagyobb gyermek oda is bújhat hozzá.
  • Ne várjuk el a gyermektől, hogy szeresse a kicsit, mert így csak kiélezzük a helyzetet.
  • Mindig figyeljünk oda, ha két gyerek együtt van. Nem biztos, hogy a nagyobb rosszat akar, de viselkedhet durván.
  • Soha ne utasítsuk el, ha a nagyobb gyermek közeledni szeretne. Én is láttam már ilyet, hogy most nem szabad, hagyd békén. Ilyet ne csináljunk.
Hirdetés

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .