MEGOSZTÁS

Napjainkban már akkora a választék a könyvesboltokban, hogy nem is tudjuk mit vegyünk gyermekünknek. Persze az sem biztos, hogy jó megoldás, ha a Pici választ – ha már tud -, mert nem valószínű, hogy a fejlettségének megfelelő könyvhöz nyúlna.

Hirdetés

Természetesen mindenképp olvasásra kell szoktatni a babát – illetve amíg ő maga nem tud, mi olvassunk neki rendszeresen – hisz ez a fantáziáját a képzeletét fejleszti. A tv és a számítógép úgyis le fogja „amortizálni” a képzeletet, hisz ott nem kell „gondolkodni”, a képek maguktól jönnek, nem kell mögé képzelni semmit.

De milyen is a jó könyv?

A 90-es években elárasztottak minket a népmeséket néhány mondatos tanulsággá tömörítő, szörnyű mesekönyvek. Ez volt a gyermek könyv kiadás mélypontja – írja egy mesepoéta.
Szerencsére ma már igényes mesekönyveket is találunk a polcon.

Egy jó gyerekkönyv fő ismérve, hogy szövegében és képanyagában is befogadható a gyermek számára. Sok felnőtt saját szempontok alapján választ könyvet, pedig egy jó mesekönyv a piciket célozza meg mind a szöveg, mind a képanyaggal.
Fontos, hogy értelmes, tiszta és valamilyen átgondolandó koncepciója legyen. Értelmes, tiszta mondatokkal, nyelvtanilag helyes gondolatok legyenek papírra vetve.

Egy rossz könyv minőségét azonban nem csak a helytelen nyelvtan , de még maga a papír minősége is befolyásolja. Persze sok múlik az illusztrátorokon is.

Hogyan szerettessük  meg az olvasást?Ha kézbe vesszük

Amint kezükbe fogunk egy könyvet, azonnal van róla egy véleményünk. Ez az első benyomás. A legtöbben azonban a belső képek, rajzok alapján döntenek.
A könyv illusztrációja összhatásban kell legyen a tartalommal és valami lényegeset fejezzen ki belőle. Pl. egy karaktert.
Fontos, hogy a rajzok ne csupán szolgai módon a szöveget másolják – kivéve az egész piciknek szóló leporelló könyvek, melyeknél pont az a cél, hogy egy labda rajza mellé a labda szót írják.

Miért vesszük épp azt?

Mindenképp nézzünk körül. Ne azért vegyünk meg egy könyvet, mert épp hirdetik vagy sokan veszik. Hisz ezt akár mi is tapasztalhatjuk, hogy a beharangozott óriási regények elolvasás után csalódást okoznak.
Egy mesekönyvnek legyen különlegessége, érdekessége. Persze itt azért hozzátehetjük, hogy a mi gyermekkorunkban is voltak nagyon jó könyvek.
Az is fontos ki írta a szöveget. Azonban sokszor az igazi írók tudnak a legjobban írni, hisz van stílusuk, és a megfogalmazás is már egy élmény lesz a gyermek számára. Jobban tudja pörgetni a fantáziáját.
Természetesen az árak sem mondanak túl sokat magáról a könyvről. Ma már minden könyv drága, sajnos. Azonban egy olcsóbb könyv nem feltétlenül rosszabb.

Hogyan szerettessük meg a mesét?

Amíg a gyermek kicsi, olvassunk neki. Ez lehet egyfajta szertartás is. Este lefekvés után jöhet a mese. Hasonlóképpen, mint fürdés előtt a torna. 🙂

Később, mikor már a gyermek ő maga kéri, hogy mit olvassunk, netán már ő maga is tud olvasni, akkor se hanyagoljuk el az olvasást. Hisz ez a korosztály már könnyen elfelejtheti ezt, jön a videó, a számítógép, manapság az x-boksz stb. Ez lesz a kikapcsolódás és nem egy könyv.

Legyünk szemfülesek. Ha fiatalon elkezdjük, egy rendszert lehet vinni az életébe, érdekessé tehetjük az olvasást is – persze a könyv tartalmán kívül.

Hogyan szerettessük  meg az olvasást?

Én pl. kisgyermekként találtam meg édesanyám füzetét, melybe majd 50 éve minden egyes elolvasott könyv címét, szerzőjét és a dátumot és persze az adott könyv sorszámát – hogy épp hányadik – beírta. Rendkívül érdekelt, mind az, hogy miket olvasott, mind pedig az, hogy milyen mennyiségű könyv címe szerepelt benne.

Én is szerettem volna egy ilyet.

Kezdetben persze nagyon rövid könyveket olvastam, mert csak az volt a célom, hogy teljesen a füzet. Azonban ekkor még csak 5- 6 éves voltam – én nagyon korán megtanultam olvasni – majd később már a tartalom is fontos volt. Sőt sokszor anyukám feljegyzéséből merítettem ötletet, hogy mit is olvassak legközelebb.

Ezzel nagyon jól tudjuk buzdítani a gyereket, hisz látja telik a füzet és ami ott benne van, azt ő mind olvasta. Egyre többet szeretne majd beleírni a füzetébe – persze először több adatot is felírhat, pl. a könyv tartalmát, miét tetszett. Én is így kezdtem, ezek idővel el fognak maradni – miközben gyűlnek a könyvek, a gyermek ráérez az olvasás ízére is. Egyre több és változatosabb kötetek kerülnek a szeme elé.

Én most, hogy már túl vagyok a félezres könyv számon, nagyon jó érzés visszaolvasni, hogy miket és mikről olvastam, 10-20 vagy 25 évvel ezelőtt. Milyen könyvek voltak sikerkönyvek. Illetve abban az időben mihez juthattunk hozzá.:)

Ez a könyvszeretet az írás felé is vitt. Hisz az első regényemet 8 évesen írtam. És a legjobb érzés az volt, mikor a kiadott könyveim is bekerültek anyukám jegyzetébe, mert elolvasta.:)

Egyszóval messzire vihet egy ilyen aprócska ötlet.:)

Hirdetés

1 hozzászólás

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..