MEGOSZTÁS

Szeretet

A szeretet a legfontosabb és az elsődleges minden más szülői kézség közül. Ez nem mindig jön magától. Sokszor lemásoljuk a szüleink nevelési példáját, mert nekünk esetleg jó volt a régi, szigorú nevelési rend. (Persze itt nem azt mondom, hogy a mi szüleink nem szerettek minket). Akkor az egy más világ volt. Gondoljunk csak bele a „kis” apróságokba. A szülőnek, tanárnak, időseknek volt tekintélye.

Hirdetés

mother-baby-love

Csak akkor tudsz szeretet adni, ha szereted magadat is. Ha önmagaddal nem vagy kibékülve, akkor hiába is szeretnél másnak adni, nincs miből. Nem lesz elég türelmed, úgy fogod érezni, hogy nem vagy elég jó. Ilyenkor nem tudsz megfelelő mennyiségű szeretetet adni. Ekkor jön a képbe, hogy a gyerek kezelhetetlen, rossz, nem figyel rám. Pedig nem erről van szó. Már korábban is említettem, hogy a gyermek nevelése, formálása két dologtól függ. Van egy alaptermészet, ami már újszülött korban jelentkezik. (Számos könyv 4 kategóriába sorolja a csecsemőket a természetük alapján). Ehhez jön az, amit Te hozzáadsz. Tehát, ha a gyermeked „nem megfelelő”, csak magadban keresheted a hibát. Lehet több gyermeked, lehet egy, akkor is a legfontosabb a szeretet.

A szülő feloldatlan haragja vagy konfliktusai is visszatükröződnek a szülő felé a gyermek viselkedésében. Gyakran előfordul, hogy egy haragos és szeszélyes gyerek a szülő elnyomott érzéseit éli ki.

A Kristálygyermek (és akár elhiszed, akár nem, de a mai gyermekek többsége) megtanítanak szeretni. Először önmagad, aztán másokat.

Ezt beláthatod, ha visszagondolsz az előző bejegyzésre, miért is jöttek a Földre és hol tart most a világ.

Elfogadás

A szülő egyik legnehezebb dolga a feltétel nélküli elfogadás. Hisz még a párkapcsolatunkban is kompromisszumokat kötünk (valljuk be, erre mi, nők sokkal jobban képesek vagyunk és szinte mindig mi kötünk kompromisszumot). Gyermekünknél, azonban elvárjuk, hogy bizonyos dolgoknak megfeleljen.

gyermekA Kristály gyermekeknek azonban megvan a saját meghatározott lényük, és a saját tudásuk arról, hogy kik és mik ők. Ez nagyon tiszta számukra. És néha ez a tudásuk arról, hogy kik és mik ők, szöges ellentétben lehet a szülők kívánságaival és szükségleteivel.

Itt is megjegyezném, hogy akár elhiszed ezt akár nem a gyermeked, nem a Te mintaképed, nem egy adag gyurma, amit azért hoztál létre, hogy a saját képedre formáld. Amikor a gyermek „lázad”, mindenki meg van döbbenve. A rokonok sajnálkoznak, vagy csúnyán néznek Rád, hogyan nevelted. Pedig pont az a jó, ha „lázad”, hisz ettől lesz önálló, lesz véleménye, gondolata, énképe. Nem egy bábú, akit anyuci és apuci dróton rángat (sajnos sok példa van ma erre is).

Tisztelet

A tisztelet a következő lépcsőfok, mely az előzőekkel szorosan összefügg. És sajnos manapság már kiveszőben van.

Itt fontos megjegyezni, hogy ne csak azt várd el, hogy a gyermek tiszteljen, hanem ezt add meg te is neki. Ne kezeld egy kis semmit tudó lényként. Már volt szó erről is, hogy a fokozatosság elve nélkülözhetetlen. Az első pillanattól kezdve fontos, hogy ezt a tiszteletet megadd. Ez már abban megnyilvánul, hogy az egynapos babádat nemcsak felrakod pelenkázni, hanem előtte és közben folyamatosan tájékoztatod arról, mit teszel. Így bizalma is lesz Hozzád (hisz Te sem örülnél, ha valaki felkapna, hanyatt vágna és elkezdene matatni a feneked alatt). Miért gondoljuk akkor, hogy a gyerek nem így gondolja? Mert ő csak egy baba, aki úgysem ért semmit.

Na ezt a hozzáállást kell megváltoztatni. És mindegy hány gyermeked van, mert az, hogy ennyi gyerek mellett erre nincs időm, olyan nincs. Te anya vagy. Azért vannak gyermekeid, hogy ezt megadd nekik. Hisz őértük vagy, nem? Nem fordítva.

Tolerancia

Ha elfogadás, szeretet és kölcsönös tisztelet van otthon, akkor szintén jelen van a tolerancia a családban levő személyek különbségei és különböző igényei iránt.

toleranciaHa arra tanítod a gyermekedet, hogy minden rendben van veled, és minden rendben van velük is, akkor sokkal valószínűbb, hogy ezt a mintát fogják továbbvinni, ha kapcsolatba kerülnek különböző gyerekekkel és emberekkel az iskolában, és egyéb otthonon kívüli szituációkban.

A mások iránti tolerancia nagyon fontos. Főleg a mi társadalmunkban. Nézd meg, sokszor a gyerekek már az óvodában szajkóznak olyan dolgokat, amit maguk nem is értenek. Ezt csak otthonról hozhatják. Tehát már az alapoknál beléjük nevelik a szülők, hogy ki a „jó” ember és ki nem az.

Az új szülők megmutatják a gyermeküknek, hogy kapcsolatba tudnak lépni tőlük „különböző” emberekkel is, ha tisztelet van jelen. És képesek megbecsülni a különbözőséget és ünnepelni a változatosságot, nem pedig fenyegetésnek és veszélynek megélni azt, ahogy ezt sok régi típusú szülő tette.

Kommunikáció

A gyermekeddel való kommunikáció az egyik kulcsfontosságú módja annak, ahogy kimutathatod a szereteted és a tiszteleted.
A kommunikációs folyamat adás és fogadás egyben. A beszélő átadja vagy megosztja az elképzeléseit, a hallgató pedig fogadja ezeket. Mindkét folyamat „aktív” abban az értelemben, hogy a fogadás vagy „hallgatás” szintén egy képesség.

Szülőként a régi szemlélet mögé kell húzódnod, miszerint parancsokat és utasításokat adsz a gyermeknek, elvárva, hogy kérdés nélkül, engedelmesen elfogadja ezeket. És mindenekfelett sose veszítsd el a türelmedet, és sose kiabálj a gyermekeddel a kommunikáció folyamatában.

szeretetA régi szemléletben megszokott volt a gyermek verése. Ezalatt nem a fenékre legyintést, vagy kezére csapást értem. (Mai napig emlékszem, hogy volt az életemben olyan rajztanár, aki a rajztáblával verte a fejünket, ha valami nem tetszett. Volt is tisztelete.) Azonban ezt nem szabad. Nem csak a testi sérülések miatt.

A gyermek lelke sérül. És most jöhetnek azok, akik mondják, hogy már megint a lelke, az nem fontos. Azonban igen, fontos. Napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek (szerencsére) a gyermekek testi épségére, családon belüli atrocitásokra. Azonban a lelki oldallal még mindig kevesebbet foglalkoznak, mint kellene.

Csak egy példa: 60 évvel ezelőtt, ha két szülő elvált (ami ritkaság volt, de nyomós érvvel lehetett. Ha pl. italozott a férj), akkor a fiú gyermek az apához, a lány az anyához került. Mindegy, hogy az apa alkoholizmusa miatt történt a válás, akkor is.
30 évvel ezelőtt már változott. Hosszú tárgyalások előzték meg a válást. Az embereket kiforgatták az utolsó titkukból is. Mégis egy embert nem kérdeztek meg, a gyermeket és azt nem nézték, hogy rá milyen hatással van ez az egész.

Talán most kezdünk kicsit erre is odafigyelni.

Ha haragot és erőszakot alkalmazol a kommunikációban, az csak arra tanítja a gyermeket, hogy ahhoz, hogy elérd, amit szeretnél, neked kell a leghangosabbnak és legagresszívabbnak lenned. Hasonló módon a fizikai büntetés arra tanítja a gyermeket, hogy ahhoz, hogy az legyen, amit szeretnél (szolgálatkészség/engedelmesség), agresszívnak és erőszakosnak kell lenned. A kommunikáció ezen mintáit a gyermek elraktározza magában, és később ki is fejezheti, amikor interakcióba lép a korosztályának tagjaival.

Tehát büntetni lehet. Erre meg vannak a módszerek. Ahány éves, annyi perc stb. (erről majd később).
Sokkal jobb ennél, ha a gyermekedet arra tanítod, hogy hatékonyan, ám tisztelettel kommunikáljon.

Beszélj a gyermekeddel minden olyan családi dologról, ami őt is érinti. Ne gondolod azt, hogy mivel ő még kicsi, egyszerűen csak el kell fogadnia azt, amit szeretnél. A gyermekeknek is vannak érzelmi szükségleteik, amiket figyelembe kell venni, ha olyan döntéseket hoztok, amik az egész családot érintik.

Megbeszélés

A megbeszélés a kommunikációs folyamat része. Ha szeretnéd, hogy a gyermeked egy bizonyos utat kövessen, vagy hogy bizonyos dolgokat megtegyen, akkor el kell magyaráznod neki, hogy miért kéred ezt tőle.

A Kristály gyermek nem fogadja el a parancsokat. Miért is tenné? Ezért kell elmagyarázni neki mindent. És a véleményét kérdezni. Lehet azt gondolod, erre nekem nincs időm. Pedig legyen. Hisz mint már írtam, egy új nemzedéket nevelünk. Mi vagyunk a felelősek értük. Hisz nem ők vannak értünk. A parancsnál, ha megteszi a gyerek, akkor megnyugszunk, hogy igen ezt akartuk. A gyerek személyiség fejlődésére nem gondolunk (hisz abba gondoljunk bele, ha a párunk csinálja ugyanezt, arra hogyan reagálnánk). Ha pedig nem teszi meg a gyermek, amit akarunk (persze itt is arról beszélek, hogy nem kell mindent engedni, de előtte magyarázni, kommunikálni kell vele, ha ezt hónapok, évek óta teszed egy kisembert kapsz, nem egy „bábot”. Így is lesz nézeteltérés, azonban jóval kevesebb. És ezekről a különbségekről már az elején írtam), akkor jön, hogy a gyermek kezelhetetlen.

FreedomHa nem különösebben vonzó számára, amit szeretnél, akkor lehetséges, hogy jutalmat helyezz kilátásba arra az esetre, ha megteszi, amit kérsz tőle. Ebben az esetben egy „nyertes-nyertes” szituáció áll elő, amelyben mindkét résztvevő kap valamit, amit szeretne.

Ez nem a manipulációról szól, ennek inkább az a lényege, hogy a kölcsönös kényelem egy terét érjétek el, ahol mindkét fél összhangban van azzal és elégedett azzal, amit meg kell tennie.

Egy példa: ha a játékok elpakolása gondot okoz nálatok, akkor beszéld meg a gyermekkel, hogy ha a játékokat egy héten keresztül minden este elpakolja, akkor hétvégén meglepitek valamivel. Ha nem pakolja el, akkor elmarad a meglepi. A legtöbb gyerek hajlandó egy ilyen javaslat hatására együttműködni, sokkal inkább, mintha az anyja egyfolytában kiabálna vele, hogy miért nincsenek elpakolva a játékok.

Fegyelem

Természetesen az egész eddigi írást átfogja, mintegy masniként a fegyelem.

Soha ne használjunk erőszakot. Ez csak arra tanítja a gyermeket, hogy az erőszak egy eszköze annak, hogy megszerezd azt, amit akarsz.

Azonban a „fegyelem” fogalmát félreértelmezzük a társadalmunkban. Egyenlővé tesszük a szabályokkal, regulákkal és a büntetéssel. Valójában a fegyelem (discipline) és a tanítvány (disciple) szavaknak közös a gyökere, és a fegyelem összefügg a tanítással és a tanulással. És nem az a leghatékonyabb tanár, aki kiabál és erőszakos, hacsak nem a seregben vagy. A hétköznapi életben akkor a leghatásosabb a tanítás, ha a szívből jön, és kedves és figyelmes módon közlöd a másikkal.

A gyermekeknek szükségük van arra, hogy tudják, hogy hol húzódnak a határok, és hogy mit várunk el tőlük a családon belül. Ez segít biztosítani a biztonság érzését, ami elősegíti a nyugalmas viselkedést. Ám ezt az információt szerető és csendes módon is lehet közölni, a kommunikáció és a megbeszélés készségeit használva.

A kommunikáció és a megbeszélés képességei nagymértékben részei a fegyelem képességének.

Szülőként az a feladatod, hogy megtanítsd a gyermekedet – példamutatáson és szavakon keresztül -, hogy mit kell tennie, hogy hatalmának birtokában lévő és szeretetteljes felnőtté váljon. Te vagy a tanító, ő a tanítvány. És néha ő a tanító, és mi, szülők vagyunk a tanítványok.

Egyáltalán nem szégyellni való dolog tanulni a gyermekedtől

Hirdetés

2 HOZZÁSZÓLÁS

  1. ezek a nevelési módszerek és elvek nem csak a kristály gyerekekre vonatkoznak – minden habitusú gyermek nevelésének ezek az alapjai

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..