Ott kezdem, hogy már 3 éve voltunk együtt az apukával és szerettünk volna már kisbabát. Kimaradt. Párom anyuját hívtam hogy vegyünk tesztet, izgulok… Mondta várjunk még, korai, mondom nem tudok várni, most megyek hozzád, útközben megveszem. Úgy is lett.

Hirdetés

Épp hogy megcsináltuk: 2 csík!! Nagy öröm, boldogság. Hazatelefonáltam, hogy pozitív….el sem hitte. Rá pár napra mentem dokihoz aki mondta: 5 hetes, menjek vissza jövő héten, akkor már lesz szívhang. Visszamentem, volt szívhang, beleszerettem a hangjába, telefonra felvettem és minden nap meghallgattam.

Terhességem elején 7 kg-ot fogytam amit 6 hónap után vissza szedtem, se többet se kevesebbet. Egész várandósság alatt egyszer hánytam, azon kívül semmi bajom nem volt. Kisfiút szerettünk volna mindketten, így nagyon vártam a 19. héten a genetikai UH-t, ahol rá kérdeztem: látja-e már, hogy kisfiú vagy kislány? Azt mondta nem mondja biztosra, de ő úgy látja kislány…

Páromnak elújságoltam, ami kicsit letörte, de annak jobban örült, hogy egészséges és nincs semmi baj! 24. héten elmentünk 4D UH-ra, ahol kérdezte a doki hogy kisfiút vagy kislányt szeretnénk azon kívül hogy egészséges legyen, egyszerre rávágtuk hogy kisfiút. Doki így szólt “akkor jó mert ott a kis nunija” :)))))

Kabai Klaudia Anyukánk szüléstörténete

Április 27-re írt ki a dokim, 4D szerint május 9. Aztán a 32. héten átírt a doki május 10-re. Április 27-én vígan sétálgattunk, semmi látszatja nem volt hogy éppen ma szülök. 36. héttől mindig pontosan este 11 órától indult be, a kis macikám rugdosodott, csuklott és erősödtek a fájások.

Párom születésnapja május 7-én, torta, buli. Viccelődtünk, de jó lenne ha éppen ma születne. Párom kedvesen oda súgta a pocaklakónknak, hogy ma még ne jöjjön majd csak holnap, hagy ünnepelje meg a saját születésnapját és az övét is. Meg is hallgatta a drága. Május 8-án reggel 8 órakor arra ébredtem hogy valami folyik belőlem, kimentem wc-re, még akkor is. Azt hittük magzatvíz, irány a kórházba ahol megvizsgált a doktor és azt mondta, az csak a napi folyás ami éjszaka felgyülemlett, szülésnek semmi nyoma, 1 ujjnyira vagyok tág.

Holnapra azért UH-t javasolt. Haza engedtek. Egész nap folydogált valami… Este 11 óra, erős fájásokat éreztem, 5 percesek voltak, meg szurkálásokat, de annyira nem fájtak hogy szóljak a páromnak, aki békésen nézte a VV4 döntőjét. És jobban félt mint én, azért sem szóltam. Közben éreztem, wc-re kell mennem. Elmentem és ömlött belőlem a vér. Azonnal kiabáltam neki: Indulás! Fél 12-re bent is voltunk a kórházban. Ugyan az a doktor volt bent és mikor meglátott minket: Visszajöttek? Mondjuk igen, azt mondta: na helyes:) Megvizsgált, 2 ujjnyira tág, reggelre lesz baba. Felvettek a szülőszobára.

Kabai Klaudia Anyukánk szüléstörténete
kicsi virágszálam

Párom anyukája végig ott volt mellettem, vizes ruházott, biztatott, simogatott, ápolt. A rokonság kint izgulva várta a fejleményeket. 1 óra körül burkot repesztettek mert nem akartam tágulni, aztán kaptam epit is. De akkor már nagyon nagy fájdalmaim voltak és egy szót sem szóltam, magamba tartottam. Fél 4 körül elaludtam, a fájdalmak közepén kimerültem. Aztán 4 előtt keltett a doki hogy: ébresztő, beszorult a baba feje, keresztbe fekszik, azonnali császár. Bevittek, ott, míg előkészítettek addig a fejemnél aranyos szülésznő nyugtatott, ne féljek. Megkérdeztem, beszélgethetünk-e? A nagy beszélgetés közepette csak egy kényes baba sírást hallottam meg mire én. Ez már ő? Azt mondták igen végre egy gyönyörű kislány és oda hozták megmutatni a kis drágám akkor már be volt bugyolálva.

Aztán el is vitték az apucikájának. Kitoltak, oda sietett a párom a karján a kislányukkal és ezt mondta könnyes szemekkel: Nézd milyen gyönyörű kislányunk van!:) Utána a folyosón a rokonok előtt toltak és mondták nekik a szülésznénik, hogy nagyon büszkék lehetnek a kismamára 18 évesen egy szó nélkül végig csinálta:) vittek is tovább a megfigyelőbe. Ahol a nagynéném megkérte a csecsemős nénit, hogy legyen kedves ide hozni hogy megnézhessük. Behozták és figyelgetett néném karjában. Be jött apukája a kórterembe és az ő hangjára még figyelmesebben forgatta a kis szemecskéjét. A fürdetéseknél is csak az Ő hangját lehetett hallani, ahogy sír, olyan nagy hangja van még mai napig is:)

Május 9-én 04:10 perckor (3210 g és 52 cm) megszületett a kislányom: Kiss Virág Anikó.

Ma már 10 hónapos nagylány akit tiszta szívünkből szeretünk.

Kabai Klaudia Anyukánk szüléstörténete
10 hónaposan

 

Hirdetés

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .