Helga szüléstörténete

Az egész furcsán érzem magam dolog a 41. héten, 2011.10.10-én reggel kezdődött pici alhasi szurkálásokkal. Aztán ezek a szurkálások kezdtek egyre kellemetlenebbé válni, így felhívtam a páromat, hogy azt hiszem készül valami.
Mikor este 4 órára hazaért a munkából, elindultunk a kórházba. Amire odaértünk már egészen kezdtek erősödni a fájások. Nem bírtam pihenni, lefeküdni. Mivel a vajúdóban igen jó kis társaság volt, igen gyorsan eltelt az éjszaka.
Sokszor kimentem a páromhoz a váróba, sétálgattunk, és egy széken ültem, a tusolóba meleg vizet engedtem magamra. Az nagyon jó volt.
Aztán pihenni kellett, ránk parancsoltak, hogy így nem lesz elég erőnk megszülni.

Hirdetés

11-én reggel 8:00 burokrepesztés után, 2 perces fájásokkal, beültettek egy kádba, az alternatív szülőszobába.
Itt már a párom is velem volt, aki egész idő alatt (24 óra) ott volt. 3 órát ücsörögtem a kádban, mikor átvittek egy hagyományos szülőszobába.
Na ekkor már a falat kapartam annyira fájt, kaptam is valami fájdalomcsillapítót, amitől bebódultam. Mivel nagyon nehéz volt a szülés, mert már alig maradt erőm, a doki szinte kipréselte a babámat.
Próbálkoztunk állva, ülve, fekve oldalra fekve. A párom mindenben mellettem volt, segített ahol csak tudott.

És 24 órás vajúdás után 3850 g-mal és 57 cm-rel 2011.10.11-én 17:34-kor megszületett életem csillagfénye, a kisfiam (Ármin). De azt kell hogy mondjam, nem hittem volna, hogy a fájdalom ennyire elhalványodik miután a mellkasomra teszik azt a csöppséget, az én gyermekemet, akit úgy vártam.

Megszűnik körülöttem minden, csak mi vagyunk. A család. Szuper jó élmény volt, a fájdalom ellenére is nagyon megérte. Boldogság költözött az életünkbe.

Hirdetés

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .