Én is szeretnem nektek megmutatni a kislányunkat, Jasmine-t, aki Manchesterben született, mindenféle orvosi segítség nélkül. Biztos sokan megijedtetek most, így a szüléstörténetem is elküldöm, hogy lássátok, hogy megy ez erre!:)

Hirdetés

Kinga Tarr Anyukánk segítség nélküli szüléseKedden hajnali 2-kor szivárgott el az alsó adag magzatvizem, de ez igazán csekély mennyiségnek volt mondható. Aztán negyed négykor újabb adag szivárgott, majd elkezdődtek a leggyengébb fájások. Reggelre fájdogált, néha beszurkált a pocim, de nem volt vészes, a férjem kérdezte, elmehet-e dolgozni, én meg beleegyeztem, tudtam, úgyis hazaküldenének még a kórházból, ha ilyen “panaszokkal” mennénk be…

Napközben a fájások hol erősödtek, hol alábbhagytak, de a víz egész nap szivárgott. Ülni/feküdni nem nagyon tudtam, így hát maradt a lábon állas, és főzőcskéztem, gondolván, ez így is, úgy is hasznos tevékenység! 3-kor felhívtuk a triazst, elmondani, mik a tünetek, a magzatvíz szivárgás miatt azonnali bemenetelt kértek.

1/2 5-re meg is érkeztünk a kórházba, elkezdődött a tortúra. Még így is, hogy egész nap talpon voltam, még csak 2 ujjnyira voltam tág, de nem küldtek haza, mivel a magzatvízszivárgás miatt fennállt a fertőzésveszély. Így hát olyan 1/2 7 körül kaptam antibiotikumos infúziót. (Szerintem ez segített egy kicsit felgyorsítani a folyamatokat!) Ezek után már erősebb fájások jöttek, hála Istennek továbbra sem bírtam ülni/feküdni, így sokat sétáltam, állva vajúdtam, a fájások pedig egyre erősödtek. Fél órát töltöttem kádban, többre képtelen voltam, de szerintem ez is sokat segített a tágulásban. 2-kor megnézett a midwife, remélni mertük a férjemmel, hogy már legalább 4 ujjnyira kitágultam. Felnyúlt, már 5 ujjnyira voltam tág, közben megrepedt a burok, és minden víz távozott belőlem! Ezek után jöttek az igazi embert próbáló fájások! Sajnos itt már nem tudtam fegyelmezetten halk maradni, néha kieresztettem azért a torkom, de igyekeztem kulturált keretek közt. A midwife-unk egy angyal volt, egy pillanatra sem hagyott magunkra, mindenben a kedvemben járt, hihetetlenül jó ember, és mellette nagyon fiatal is! Azt mondta, még az ő műszakja alatt (fél hétkor végzett) megszületik a kismanónk! Így is lett, kb hajnali 5-ig tartott a tágulási szakasz, utána már tolófájásokat éreztem. Könyörögtem, hogy nézzen meg, tolhatok-e már (7,5 ujjnyira voltam nyitva 4-kor). Megnézett, és tolhattam. A kitolási szakaszra nagyon elfáradtam, nagyon nem is emlékszem rá, de nekem nem ez volt a legnehezebb, hanem a 2-5-ig tartó tágulási szakasz. Nagyon hamar túl akartam lenni a kitoláson, az első komolyabb tolás 1/4 6 körül volt…

6-ra megszületett a mi kis csöppségünk, teljesen egészségesen, sírás helyett csak nyögdécselt egyet, és aztán már ette is az ökleit!

Születése után kb 5 perccel már cicizett, ahonnan le sem szállt másfél órán keresztül! Szülés után már 3 órával le voltam zuhanyozva, teljesen egyedül a saját lábamon sikerült felállnom már első próbálkozásra.

Jasmine születését követően 12 órával elhagyhattuk a kórházat, és már az első éjszakánkat itthon tölthettük! Jasmie hihetetlen kiegyensúlyozott, sokat eszik, alszik és mosolyog! Ő a mi kis boldogságunk!

Kívánom, hogy az életben mindenki élje át ezt az érzést, mert csodálatos!!! A kismamáknak kitartást, és könnyű szülést kívánok, az anyatársaknak pedig sok tejcsit, türelmet, és boldog pillanatot!

Hirdetés

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..