F. Scott Fitzgerald, a Nagy Gatsby írója rajongva szerette kislányát, akinek rengeted, érzelmekben gazdag leveleket írt, tele humorral és bölcsességgel. A kislányból később elismert újságíró lett, aki dolgozott a Washington Post-nak, New Yorker-nek.
Az alábbi levelet akkor írta a lányának, mikor Scotti 11 évesen egy francia nyelvű táborban töltötte a nyarat.

Hirdetés

Fitzgerald és lánya

“Drága Kis Pitém,

egészen felkavar, hogy a távolban tanulsz. Annyira kíváncsi vagyok rá, mennyit haladtál a francia nyelvben! Írsz majd nekem erről? Örülök, hogy boldog vagy, bár én igazán sosem hittem a nagyívű boldogságban. Igaz, a boldogtalanságban sem. Ezek olyan dolgok, amelyeket a színpadon, a vásznon vagy a könyvek oldalain lát az ember, nem pedig a saját életében.

Ami a mi életünket illeti, én a tehetség értékében hiszek, és abban, hogy súlyos árat fizetsz, ha nem teljesíted a feladatodat! Ha megvan a tábori könyvtárban, kérd meg Mrs. Tysont, hadd keresd ki azt a Shakespeare szonettet, amelyben ezt a sort olvashatod: Rothadt liliom büdösebb a gyomnál.

Nem járt ma túlságosan sok minden a fejemben, az életem olyan, mintha a szombati Evening Postcikkei. Sokat gondolok rád, és mindig szeretettel, de ha még egyszer Papinak hívsz, isten bizony előveszem a fehér macskádat, és mindannyiszor elfenekelem, ahányszor csak  meghallom, hogy megint szemtelen voltál. Ez használ, ugye?

Fitzgerald és lánya1

A tábor díját rendezem. És félig-meddig viccesen a következőkkel zárnám soraimat.

Dolgok, amelyekkel törődj:

Törődj azzal, hogy légy bátor!

Törődj azzal, hogy légy tiszta!

Törődj azzal, hogy légy hatékony!

Törődj azzal, hogy légy jó lovas!

Törődj azzal, hogy…

Dolgok, amelyekkel ne törődj:

Ne törődj, kinek mi a véleménye rólad!

Ne törődj az üresfejű lányokkal!

Ne törődj a múlttal!

Ne törődj a jövővel!

Ne törődj azzal, hogy majd felnősz!

Ne törődj azzal, ha valaki megelőz!

Ne törődj a győzelemmel!

Ne törődj a kudarccal, hacsak nem a te hibádból történt!

Ne törődj a szúnyogokkal!

Ne törődj a legyekkel!

Ne törődj a rovarokkal egy kicsit sem!

Ne törődj a szülőkkel!

Ne törődj a fiúkkal!

Ne törődj a csalódásokkal!

Ne törődj az élvezetekkel!

Ne törődj a elégedettséggel!

És közben ezeken gondolkodj egy kicsit:

(a) Mi a célom valójában?

(b) A kortársaimhoz képest mennyire…

…vagyok a tudás birtokában?

…értem meg az embereket magam körül, és hogyan találom meg velük a közös hangot?

…tartom karban, vagy mennyire hanyagolom el a testemet, ezt a hasznos eszközt?

A legnagyobb szeretettel,

Apu

Ui.: Amiért Papinak hívtál, én most elnevezlek téged Tojásnak! Ami azt jelzi, hogy te egy kezdetleges életforma vagy, és ha akarlak, megrepeszthetlek vagy összetörhetlek. Ha valaha megtudnák a barátaid, hogy így hívlak, akkor örökre rád ragasztanák ezt a nevet. „Tojás Fitzgerald.” Na, hogy hangzik, szeretnéd? „Kicsi Tojás Fitzgerald” vagy „Záptojás Fitzgerald”… vagy bármi, ami eszükbe jut erről. Ha még egyszer Papinak mersz nevezni, és az élő istenre esküszöm, rád ragasztom ezt a nevet, csak győzd levakarni magadról! Miért keresed a bajt?

Azért szeretlek.”

  1. augusztus 8., La Paix, Rodgers’ Forge Towson, Maryland

A levél D. Tóth Kriszta fordítása

Hirdetés

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..