Sziasztok úgy gondoltam, hogy én is megosztom veletek a második kislányom születését.
2011.11.16 Majer Angelika 3460 g, 50 cm.

Hirdetés

Hát kezdem a legelején, mivel nekem már van egy hároméves kislányom, gondoltuk írunk a gólyának, hogy hozzon egy kistestvért:)

Februárban meg is lett az eredménye, 2 csík jelent meg a terhességi teszten. Nagyon boldogok voltunk, végre lesz kistestvér aki FIÚ lesz.
És az apja nevét kapja majd, gondoltuk mi:) Voltak rosszulléteim, hányinger, szédülés stb. minden rendben volt, egész 9 hónap alatt ultrahangokon nem mutatta magát, hiába néztük megbabonázva. Közben bennem voltak vívódások, fogom-e tudni őt is ugyanúgy szeretni mint az elsőt, a nagyobbik hogyan fogja bírni nélkülem mikor bent leszek a kicsivel, mert nagyon anyás stb. ilyenkor az ember érzékenyebb mindenre.

2011.11.,17-re voltam kiírva. 2011.11.16-án hajnalban kisebb fájásokat kezdtem érezni, kb20 percesek lehettek, szép csendben kikeltem az ágyból, kimentem wc-re pisilni, akkor még semmit sem vettem magamon észre csak apróbb fájások voltak, mivel az elsővel sem ment el a magzatvizem, gondoltam ő nála sem fog, így hát visszafeküdtem és a tv-t kapcsolgattam.
Gondoltam, beszuggeráltam a fájásokat magamnak majd elmúlik, de tévedtem, gyakoribbak lettek. Ez idő alatt a férjem is felkelt hogy elinduljon dolgozni, ahogy rám nézett mindjárt tudta hogy valami van…
De én megnyugtattam, hogy nyugodtan menjen, ha lesz valami, akkor majd felhívom, hogy jöjjön, ugyanis 15 perc alatt hazaér, nem messze dolgozik. Na, elindult, én újra elmentem wc-re és ekkor már véres kis foltot fedeztem fel a bugyimon.

Lezuhanyoztam, elbúcsúztam az alvó hercegnőmtől fülébe súgtam JÓ LEGYÉL NEMSOKÁ JÖVÜNK HAZA AZ ÖCCSIKÉDEL:)
Felhívtam a férjem hogy jöhetsz, anyum maradt a kislányommal otthon aki békésen aludt. Sírva ültem be az autóba, hogy mi lesz a nagy leányommal még egy percre sem hagytam magára!!!
20 perces volt az út, 6:30-ra értünk be a kórházba, a férjem jobban izgult mint én. Megjött az orvosom, megvizsgált, 2 ujjnyira voltam nyitva, férjemnek azt mondta délután 3-ra jöjjön vissza. Na, gondoltam, most jól kiszenvedem magamat addigra szuper!!!

Felvették az adatokat, rátettek gépre amik mutatták a fájásokat de akkor még nem volt veszélyes, majd szomjan haltam.
Megkaptam a beöntést, 9-kor elcsípték a magzatvizem .Na, akkor már kegyetlenül nagy fájásaim voltak, nem engedtek felkelni, rendes fájásokat felváltotta a várva várt toló fájás akkor mar tudtam nemsoká kezemben tarthatom. Szóltam a nővéreknek hogy toló fájásaim vannak.
Erre ő: ne nyomjon anyuka, lélegezzen át, hát mindent csináltam de nem tudtam átlélegezni. Átmentünk a szülőszobára, felfektettek és akkor nyomtam ahogy csak bírtam, az járt a fejemben, nemsokára itt lesz velem kezemben tarthatom és egyszer csak éreztem hogy kicsúszik.

Kint van, végre világra jött, felszólal a nővér: MEGSZÜLETETT A KISLÁNYA, NEM IS OLYAN KICSI felnevettem KISLEÁNY?

Örömömben sírtam, jaj de jó, a sok rózsaszín ruha amiket azt hittem el kell ajándékoznom és nem kell!!!
Elvitték a kicsit lemérni, közben én a mobilomért könyörögtem szó szerint de nem adták oda én akartam meg mondani hogy kisleányunk lett de nem lehetet: (sajnos nem jött ki a placenta ezért meg kellett engem műteni de nem bánom, mert egy gyönyörű kisleányt kaptam cserébe!

Apuka meg büszke mindkét leányára és cseppet sem bánjuk hogy nem fiú lett!!! Ez az én kis történetem, fogadjatok sok szeretettel !!!

Majer Krisztina Anyukánk szüléstörténete

Hirdetés

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..