MEGOSZTÁS

Ez az amit nem szabad egy 1 évesnél kisebb babánál. Sírni hagyni. A gyerek tényleg abba fogja hagyni a bőgést – egy idő után. Azonban nem azért mert megnyugszik, hanem mert elfárad, és egy nagyot csalódik – bennünk. Sírok és nem jön senki.

Hirdetés

Mother holding her crying baby isolated

Ne tévesszük ezt a sírást össze a későbbi hisztivel – amit már figyelmen kívül lehet hagyni. Egy anya tudja mi a hiszti. Egy 1 év alatti gyermek – ráadásul éjjel, vagy altatás alatt – nem hisztizik. Annak a sírásnak bizony oka van. És ha az az, hogy anyát szeretné maga mellett tudni, akkor az. Azt hiszem ennél nagyobb elismerés nem is kell nekünk, hogy igen rám van szüksége.

Ekkor mi megtörtjük, és nem megyünk be érte. Ezután pedig már azért nem fog sírni, mert úgyse jön anya. Ennél rosszabb nem lehet, hogy a gyerek már most csalódjon bennünk.

Régen ez így ment – persze felnőttünk, lehet mondani. De ez a módszer nekünk kedvez, mert nehéz hallgatni, ha sír (bár anya legyen, aki ezt hallgatni tudja, anélkül hogy bemenjen a babához), de utána nem fog. Jaj de jó. Azonban a gyereknek is van lelke.

Nem is beszélve az 1 éves kor előtt előforduló szeparációs szorongásról, amin átesnek a babák. Ki hosszabb, ki rövidebb ideig.

Erről itt többet olvashatsz:

Általánosságban a szeparációs szorongásról

Hirdetés

16 HOZZÁSZÓLÁS

  1. SZIA aNIKÓ,

    HAGYD NÉHA KICSIT SIRNI, HIDD EL NEM ÉRSTASZ VELE. HA EZT CSINÁLAOD HOGY RÖGTÖN UGRASZ, SOSE HAGYJA ABBA. AZ ÉN LÁNYOM UGYAN EZ VOLT ÉS EZT CSINÁLTAM ÉN IS. NÉHA KELL A BABÁKAT HAGYNI SIRNI. SEMMI BAJA NEM LESZ.MERT HA MINDIG ROHANSZ KÉSÖBB NAGYON NEHÉZ LESZ VELE!!!

  2. hordozókendő!!! nagyjából mindenre megoldás… Magadra kötöd az aprónépet és rögtön megkapja a mozgást-ringatást, megkapja anyát és neked is felszabadul az összes kezed.

  3. Hogy csinálom a gyerek mellet a dolgaim?? S nem hagyom sirni se! Van hordozokendöm ami egy csoda felkötöm s ugyan ugy csinálok mindent ha éppen nyügös, vagy lefoglalom pl babahinta, játékforgó.. Macik szines képek a tvben ami lassan vált neki. Vagy szines lepedö amit nézeget az ágyba. Ha felsir ezek után is akkor abba hagyom a fozést mosás.. Majd folytatom akkor ha alszik. Az én párom megérti. S mindig van kaja mikor haza jön s tiszta a lakás!! Jó van amikor pont akkor lesz kész mikor jött vagy vagy rá 10 percre… De akkor is a babánk az elsö. Majd mikor nagyobb lesz tud ülni mászni, ugy is lekoti magát s tud után jönni majd ha annyira velem szeretne lenni. Addig visszont kell neki az anyukája 9honapig összevan vele kötve. Kint a pocakon kivül meg csak anyuciba bizik a csöppség. A nagyobb gyerköcöket is belehet voni a babázásba. Fogmosás közben is! És van apuka még pancsi idö van!!

  4. Olyan könnyen mondják egyes anyukák hogy én nem hagyom a gyermekemet sírni mert oka van és társai.Csak hogy pl mikor a 2 évesem fürdik vagy fogat mosunk vagy éppen pisil akkor nem tudok beszaladni a 2 hónaposomhoz és sajnos sír,mert nem tudok két felészakadni.Igen rossz hallani ahogy sír de nem tudok mit tenni.És nem hiszem ahol több gyerek van hogy ez másképpen lenne,de ha mégis akkor isszatok neg velem is!

  5. A kislányom most 3 hónapos, és igen sírós gyermek. legszívesebben a cicin lenne egész nap, és a karunkban, ja és mozogni, ringatni kell, mert ha megállunk rögtön sír. Szeretném megkérdezni hogy főztök, WCre hogy mennétek el egy ilyen baba mellett úgy h ne sírjon? A nagyobb gyermekem soha nem aludt el ringatva, mindíg csak a saját ágyában, és egy kezemen meg tudom számolni, h 1 éves koráig hányszor sírt. Okos ötleteket várok

  6. Szerintem a sírásnak oka van. Ha nem éhes, álmos, kakis, pisis, nem fáj a pocija, nem jön a foga, akkor csak társaságra vágyik, közelségre vágyik, vagy unatkozik. Sosem hagytam sírni. Ettől nem lett elkapatva. Sőt.

  7. Én se hagytam/hagyom a kislányomat sírni (15hónapos), bár a védőnőnk folyamatosan ezt tanácsolta!!! Szerinte, csak úgy lehet megállapítani, hogy mi a baja a babának, ha hagyják sírni és így észre lehet venni a sírások közötti különbséget! Szerintem pedig egy anya, enélkül is fogja tudni, hogy miért sír a babája pl. éhes, fáj valamilye, vagy egyszerűen csak anyára van szüksége.

  8. SOHA!!! nem hagytam és a mai napig sem hagyom sírni lehetőségeim szerint a gyerekeimet, pedig ikrek és legtöbbször egyedül vagyok velük. Most két évesek, de kiegyensúlyozottak, kerek nekik a világ. Azon embereket, aki arra buzdítottak, hogy hagyjam sírni, mert attól erősödik a tüdejük, felvilágosítottam, hogy egészséges tüdővel születtek, és a saját gyerekükkel azt csinálnak amit akarnak. Ma már van hiszti, természetesen, de mivel még ekkor sem hagyom magukra Őket a “bajban”, hanem átölelem, elterelem a figyelmüket, elmagyarázom nekik, hogy ez most tudom, hogy rossz, de mindjárt jobb lesz meglátod…. nagyon riták és rövidek a hisztik. Így az Ő idegrendszerük is és az enyém is épp marad még egy ideig. 🙂

  9. Én sem hagytam sírni soha a kisfiamat, pedig tényleg sokan mondják. Arra gondoltam, hogy csak a közelségemre vágyik. Hiszen bennem élt kilenc(nyolc) hónapig és idegen neki minden.
    Biztonságot jelentettem neki és tudta, hogy mindig számíthat rám. Kiegyensúlyozott boldog kisfiú lett belőle 🙂

  10. Nekem is mindenki azt tanácsolta, hogy hagyjam “küzdeni”. Nem sokáig bírtam, és nem bántam meg, hogy nem hallgattam ezekre a tanácsokra.
    Ha az ember belegondol:
    Képzeld el, hogy zéró általános, vagy speciális tapasztalattal kiraknak mondjuk egy esőerdő közepébe, vagy egy ismeretlen bolygóra. azt sem tudod, hogy mitől kell félni, mi az, ami árthat, mi az, ami segíthet. Néha egy ember odamegy hozzád, és rádmosolyog, bíztat, hogy “Hajrá! Majd belejössz!” és segítségnyújtás nélkül otthagy, miközben te rettegsz.
    Ha valaki felnőtt fejjel átélt már olyan szituációt, amikor nagy bajban volt, segítséget kért, de mindenki elfordult tőle, az nagyjából tudja, mit érezhet egy csecsemő, akit sírni hagynak. Aki ezt nyugodt szívvel meg tudja tenni, arra egy gőtét nem bíznék, nemhogy gyereket…
    Még tovább gondolva a dolgokat: aki így viselkedik a gyerekével, azt nagy valószínűséggel öreg korában a gyereke pont le fogja tojni nagy ívben. Amit a gyerekednek adsz, azt kapod vissza.

  11. Soha nem hagyom sirni a pici lányomat. Most 10hónapos,szivzörejjel született sajnos és az orvosunk azt mondta ne hagyjam sirni. Függetlenül a szivzörej ha nem lett volna akkor sem hagytam volna sirni. Igaz most nagyon el lett kényeztetve. De én nem bánom. Imádnivaló kislány. 🙂

  12. Soha nem tudtam volna magára hagyni a bömbiző gyerkőcöt, hiszen tudtam: nem ok nélkül sír, egy csecsemő még nem tudja, mi az a hiszti. (Éppen ezért “szeretem”, amikor egy csecsemőre ráhúzzák, hogy “rossz baba”, mert sokat sír. Nem rossz, csak valami hiányzik neki, vagy a pocakja fáj, esetleg a fogacskák kínozzák és még sorolhatnám.)
    Aztán persze a majd’ másfél éves kislányomnál már kicsit más helyzet… Bizony. van amikor tényleg csupán hisztizik (mert milyen dolog már, hogy nem az van mindig, amit ő akar; és egyébként is…), azt már figyelmen kívül tudom hagyni.

  13. Én elkövettem talán olyan 2 hetes kora körül néhány napig azt a hibát, hogy sírni hagytam – első gyerekes anyuka, csontegyedül és hát ezt tanácsolta mindenki. Aztán nem bírtam, a lányom nem az a könnyen “betörhető” fajta hálistennek, úgyhogy néhány nap alatt el is hagytuk ezt és megkapta, amit akarta, amiért úgy sírt – jelesül anyát 🙂 <3 Mára már 2 éves elmúlt, nem sírós, nem hisztizős, jól kezelhető és tüneményes kislány – valószínűleg pontosan azért is, mert akkor, amikor kellek neki/kellettem neki, akkor ott voltam. Remélem, "emlékezni fog" erre majd kamasz korában is és akkor is hozzám jön, ha baja lesz v. butaságot csinál 🙂
    Az a véleményem, hogy nem azért szülünk gyereket, hogy aztán az életünk maradjon ugyanolyan, mint volt, hanem annak tudatában kell ezt vállalnunk, hogy fel vagyunk készülve a nehézségekre

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..