Akinek pelenkás kisbabája van, minden bizonnyal találkozik a pelenkadermatitis jelenségével. Ez a köznyelven pelenkakiütésnek is nevezett bőrjelenség a babák popsiján, az alhas és combtő területein, a gáttájékon – egyszóval, a pelussal borított bőrfelületeken alakulhat ki.

Hirdetés

A kisbaba által a pelusba ürített széklet és vizelet tartalmaz olyan anyagokat, melyek akár már rövid idő alatt felmaródásokat, apró helyi gyulladásokat okozhatnak a vele érintkező bőrfelületeken. Minél tovább tart ez a kontaktus, annál nagyobb kiterjedésű, és annál súlyosabb mértékű bőrkárosodás, esetleg mélyebbre hatoló gyulladás alakulhat ki.  A jelenséget tovább súlyosbíthatja a pelus szélei, illetve magának a pelenkának az anyaga által okozott kidörzsölés; a pelusban jelenlevő szinte állandó „nedves környezet”; valamint a székletben (és a bőrön) található baktériumok gyulladást okozó hatása. Bizonyos állapotokban, mint pl. fogzáskor, vagy egy tápcsatornai fertőzés kapcsán a megváltozott széklet sokkal hamarabb képes akár súlyosabb gyulladást előidézni, – különösen az egyébként is érzékenyebb bőrű csecsemőknél.

A legenyhébb esetben a bőr néhány ponton sérül csak, és ott is csupán felszínesen. Ilyenkor apró, picike piros pöttyöket, hámhiányos területeket vehetünk észre. Természetesen, a kicsi számára ár ez is fájdalommal, égő, csípő, viszkető érzéssel jár, megmagyarázhatatlan nyugtalanságának akár ez is lehet az oka.

Ha nem szűnnek a bőrirritációt kiváltó vagy fenntartó tényezők (azaz, nem történik peluscsere a bőr alapos tisztításával és regenerálódását elősegítő ápolásával), akkor igen hamar (órák alatt is) súlyosabb gyulladások jönnek létre: égő vörös bőr, nagyobb kiterjedésű hámfosztott területek, hólyagok, melyek felfakadva nedvező bőrfelületet hoznak létre. Ez a forma már igen intenzív fájdalommal jár, nyűgös, sokat síró babáknál érdemes ezt is ellenőrizni. Ezen sérülések sajnos, nyitott kaput jelentenek a baba bőrén, illetve a széklet-vizelet révén pelusba bekerülő baktériumok, gombák számára, és nagyon könnyen a gyulladt bőrfelület felülfertőződése következhet be. Ilyenkor a kezelésben gomba-, illetve baktérium ellenes készítmények bevetésére is szükség lehet a bőr helyreállításához, mely sok esetben már szakember segítségével (gyermekorvos, bőrgyógyász) történik.

Pelenkakiütés – Miért alakul ki? Mit lehet tenni ellene? Szerző: WEBBeteg – Dr. Lesznyák Judit, csecsemő- és gyermekgyógyász Akinek pelenkás kisbabája van, minden bizonnyal találkozik a pelenkadermatitis jelenségével. Ez a köznyelven pelenkakiütésnek is nevezett bőrjelenség a babák popsiján, az alhas és combtő területein, a gáttájékon – egyszóval, a pelussal borított bőrfelületeken alakulhat ki. Mi vezet a pelenkakiütés kialakulásához? A kisbaba által a pelusba ürített széklet és vizelet tartalmaz olyan anyagokat, melyek akár már rövid idő alatt felmaródásokat, apró helyi gyulladásokat okozhatnak a vele érintkező bőrfelületeken. Minél tovább tart ez a kontaktus, annál nagyobb kiterjedésű, és annál súlyosabb mértékű bőrkárosodás, esetleg mélyebbre hatoló gyulladás alakulhat ki.  A jelenséget tovább súlyosbíthatja a pelus szélei, illetve magának a pelenkának az anyaga által okozott kidörzsölés; a pelusban jelenlevő szinte állandó „nedves környezet”; valamint a székletben (és a bőrön) található baktériumok gyulladást okozó hatása. Bizonyos állapotokban, mint pl. fogzáskor, vagy egy tápcsatornai fertőzés kapcsán a megváltozott széklet sokkal hamarabb képes akár súlyosabb gyulladást előidézni, – különösen az egyébként is érzékenyebb bőrű csecsemőknél. A gyulladás fokozatai A legenyhébb esetben a bőr néhány ponton sérül csak, és ott is csupán felszínesen. Ilyenkor apró, picike piros pöttyöket, hámhiányos területeket vehetünk észre. Természetesen, a kicsi számára ár ez is fájdalommal, égő, csípő, viszkető érzéssel jár, megmagyarázhatatlan nyugtalanságának akár ez is lehet az oka. Ez a cikk is érdekelheti Önt! Kiütéses gyermekkori betegségek Hirdetés Ha nem szűnnek a bőrirritációt kiváltó vagy fenntartó tényezők (azaz, nem történik peluscsere a bőr alapos tisztításával és regenerálódását elősegítő ápolásával), akkor igen hamar (órák alatt is) súlyosabb gyulladások jönnek létre: égő vörös bőr, nagyobb kiterjedésű hámfosztott területek, hólyagok, melyek felfakadva nedvező bőrfelületet hoznak létre. Ez a forma már igen intenzív fájdalommal jár, nyűgös, sokat síró babáknál érdemes ezt is ellenőrizni. Ezen sérülések sajnos, nyitott kaput jelentenek a baba bőrén, illetve a széklet-vizelet révén pelusba bekerülő baktériumok, gombák számára, és nagyon könnyen a gyulladt bőrfelület felülfertőződése következhet be. Ilyenkor a kezelésben gomba-, illetve baktérium ellenes készítmények bevetésére is szükség lehet a bőr helyreállításához, mely sok esetben már szakember segítségével (gyermekorvos, bőrgyógyász) történik. A pelenkakiütés kezelése Már az egészen apró bőrtünetek felléptekor érdemes nagyon gondosan eljárni: a babát a lehető legtöbbször tisztába tenni, a régi pelus eltávolítását követően langyos vízzel megmosni, lemosni a bőrt (esetleg beültetni pár percre a kiskádba), ezt követően gondosan szárazra törölni (a sérült bőr fájdalmassága miatt inkább csak felitatva a nedvességet) a popsit, a hajlatokat, az érintett területeket. Szárítás után érdemes valamilyen cink-oxid tartalmú kenőcsöt használni, mely hámosító, gyulladáscsökkentő hatása mellett enyhe fertőtlenítő hatással is bír. Gondos ápolás mellett 3-4 napon belül enyhülnek a tünetek, és a bőr folytonossága helyreáll, a gyulladás jelentősen mérséklődik. Amennyiben a leggondosabb kezelés mellett sem észlelünk jelentős változást, érdemes gyermekorvos tanácsát kérni, aki a szükséges antibakteriális vagy gombaölő hatóanyagú krémeket megjavasolja.

A pelenkadermatitis sok esetben megelőzhető, de természetesen, nem minden esetben, még a legnagyobb odafigyelés mellett sem. A babák érzékeny bőrére tekintettel, érdemes a pelenkacseréket a lehető leggyakrabban elvégezni, hogy ne tárolódjon sokáig a pelusban a széklet, a vizelet. Hagyományos pelenka helyett érdemesebb az eldobható formát választani: ezek a pelusok úgy vannak kitalálva, hogy a belsejükben elhelyezkedő szemcsék a nedvesség hatására megduzzadnak, a vizet felveszik, és igen hatékonyan azt visszatartják, így óvva a babák bőrét a nedvesség káros hatásaitól. Jót tesz a babának egy kis pucérkodás is: főként nyáron, a nagy melegben egy vízhatlan gumilepedőre téve ő is boldogan fog ficánkolni, miközben bőre kicsit „összeszedi magát” a tikkasztó, pelusban eltöltött órák után. Minden altatás előtt tegyük a kicsit tisztába. Mivel előre nem tudhatjuk, hogy – főként éjszaka – mennyi ideig tart a szundikálás, mindenképpen érdemes megelőzni a nedves, nyirkos pelus bőrkárosító hatását. A pelenkázásnál törekedjünk arra, hogy a pelust ne csatoljuk össze nagyon szorosan, mert úgy könnyen kidörzsöli a baba érzékeny bőrét. Érdemes minden tisztába tevéskor a bőrt vékony rétegben bekenni valamilyen popsikrémmel: ez egy vízhatlan réteget képez a bőrön, mely ellenállóbbá teszi a bőrt a felmaródásokkal szemben.

Részletek: https://www.webbeteg.hu/cikkek/csecsemo_gyermekneveles/19208/pelenkakiutes-miert-alakul-ki-mit-lehet-tenni-ellene

Hirdetés