Az óvodáskor a szűkebb és tágabb környezethez, közösséghez való alapvető beilleszkedés korszaka.
Szükséges, hisz a gyermek ilyenkor kezd igazán kapcsolatokat, barátságokat építeni. A többi gyerek által fejlődik, kialakul a csoportos, csoportban kialakuló jelleme, a másokhoz való viszonya.

Összhang

A társas és egyéni, magányos játékoknak sokféle formája van. Mindig az életkorhoz megfelelően keressük meg ezeket. A testi és lelki funkciókat hagyjuk kibontakozni.
Az óvodás gyermek alapvető sajátosságai, hogy érzelmi biztonságra van szüksége. Érzelem vezérelt megismerést tanulhat és az élmény fonalán haladó gondolkodást.
Ezt a legtöbb óvodában biztosítják is a gyermek számára.

Fogócska

Az egyik legnépszerűbb játék. A menekülő – üldöző társas élményére tanítja meg a gyereket. Megtanulja a közeledést és távolodást, a személyközi kapcsolat két fontos elemét.

Más szerepébe bújva

A mesehallgatás, képeskönyv, olyan alakokkal ismertetik meg a gyermeket, akiket utánozhatnak.
Jön a királynő, királyfi korszak. Úgy tesznek, mintha az ő helyzetükben lennének. A gyermek fantáziája indítja ezt a játékot.
Három éves kor után a szerepjátékban egybeszövődik az utánzásos és a fantázia játék.
Új elem, hogy a gyermek a számára kedves „személlyel” azonosul is, hisz átveszi a magatartását.
Ez a játék képessé teszi mind érettebb interperszonális kapcsolatok kialakítására.

Számítógép

Már volt szó róla, hogy a gépek világa, a kortól függ.
Hasznos is lehet. Hisz egy sajátos fantázia világba kerülhet itt is a gyermek. Azonban mindig figyeljünk, mennyi időt tölt a csemeténk ezzel a játékkal.

Tudni kell

• A játék az szabad tevékenység, örömszerzés forrása

• Kreatív, alkotó tevékenység, nincs benne kényszerítő elem, mint a tanulásban.

• A fejlődés eltérő szakaszaiban különböző játékok jellemzők, de az alapjátékok ( baba, autó, építőkocka, lego) mindig legyen a készletben.

• A játék természetes kifejező eszköz is a gyermek számára. Ha jobban figyelünk, még a beszélni nem tudó gyermek is sokat közölhet számunkra a játék által.
• Később pedig akár a félelmeit, frusztrációit is megismerhetjük belőlük.

• A játékban feldolgozza az őt érő benyomásokat, megismeri a tárgyak tulajdonságait.

• Nemcsak kifejező és kommunikációs eszköz, hanem az alkotás egy sajátos eszköze is, mely magában hordozza a kreativitás örömét.