Az őssejtek a legtöbb, ha nem az összes többsejtű élőlényben megtalálható sejtek. Különlegességük, hogy mitotikus sejtosztódással széles körben képesek a szervezet speciális funkciót ellátó testi sejtjeivé differenciálódni. Az őssejtek kutatása az 1960-as években Ernest A. McCulloch és James E. Till kanadai kutatók eredményeiből indult ki.
A mai biotechnológia képes arra, hogy sejtkultúrában őssejteket növesztve különböző szövettípusoknak (izmok, idegek) megfelelő specializált sejtekké transzformáljon, ezért terápiás használatukat tervezik
. Különösen az embrionális sejtvonalak, a terápiás klónozással nyert embrionális őssejtek és a még meglehetősen képlékeny köldökzsinórvérből vagy csontvelőből származó felnőtt őssejtek felhasználása ígéretes.
Az új élet fogantatásakor a kialakuló magzatkezdemény osztódni kezd és a petevezetékben a méh felé vándorolva beágyazódik a fogadására felkészült méhnyálkahártyába. A magzatkezdemény még „mindenre-képes” (totipotens) sejtekből áll. A magzati fejlődés 15. napján kezdődik meg az embrió testet öltése. Az embrióban a sejtek már specializálódnak: idegsejtekké, izomsejtekké, bőrsejtekké stb. alakulnak, mivel ez a feltétele a szövetek, szervek és testformák létrejöttének. Mindezek áraként a sejtek elveszítik „mindenre képes” esélyüket.
A magzati fejlődés során kis számban megmaradnak olyan nem-specializálódott sejtek is, melyeket szöveti őssejteknek nevezünk. A születéskor a köldökzsinórból nyert vér is ilyen őssejteket tartalmaz.
A köldökzsinórvérből az őssejtek kiválaszthatók és életképesen megőrizhetők. Így a későbbiekben bármikor felhasználhatók esetleges betegségek kezelése céljából. Az őssejtek ugyanis képesek különböző típusú szöveti sejtekké átalakulni, ezáltal a károsodott sejtek, szövetek és a jövőben szervek pótlására, regenerálására. Az őssejtek tehát életbevágó fontosságú egészségmegőrző szerepet tölthetnek be a szervezetünkben.
Az első ilyen őssejt beültetését 1988-ban, Franciaországban végezték el – azóta világszerte több, mint 20 000 hasonló transzplantációra került sor a legkülönbözőbb betegségek kezelésére.
Mikor veszik le az őssejteket?
Köldökzsinórvér levételére közvetlenül a baba születése után nyílik lehetőség: a köldökzsinór átvágása után, de még a méhlepény világrajövetele előtt, a köldökzsinór artériákból vagy vénából. Ha mégsem sikerül a köldökzsinór ereiből elegendő mennyiségű vért gyűjteni, további lehetőség van arra, hogy közvetlenül a méhlepényből gyűjtsenek vért, annak megszületése után.
Mind a hüvelyi úton történő, mind pedig a császármetszéssel történő szülésnél van lehetőség, hiszen a levétel nem befolyásolja a szülés menetét. Amennyiben a szülésnél nem lép fel komplikáció, akkor a köldökzsinórvér gyűjtése kb. 5 perc alatt elvégezhető.
Az őssejtek lehetséges felhasználása:
Stroke- Traumás agysérülés
- Tanulási problémák
- Alzheimer kór
- Parkinson kór
- Kopaszság
- Vakság
- Süketség
- Sebgyógyulás
- Hiányzó fog
- Csontvelő transzplantáció
- Gerincvelő sérülés
- Ízületi gyulladás
- Miokardiális infarktus
- Cukorbetegség
- Többféle rák
Segédlet: www.krio.hu
