anya, szomorú, számlák, fizetés
A kép illusztráció!

Sokszor megkapom , hogy mennyire negatív vagyok,de ez nem igaz. Én realista vagyok, az
a fajta aki két lábbal áll a földön és egy percig sem hajlandó elrugaszkodni onnan. Felnőtt
ember vagyok, édesanya vagyok , feleség vagyok, felelős vagyok más emberekért. Nem
élhetek abban a luxusban , hogy egy álom világot építsek magamnak. Nem lehetek naiv és
álmodozó. Két fiam van, ami azt hiszem nagy felelősség, úgy kell őket neveljem,hogy végig
arra gondolok egyszer ők is apák lesznek,egy nőnek pedig a társa a menedéke. Rózsaszín
ködben nem lehet férfiakat nevelni

Hirdetés

Sajnos nekem is meg kellett tanulni , hogy a való világ nem az aminek gyerekként gondoltam,a jó nem mindig nyeri el jutalmát, és a szorgalmas , tisztességes embereket ma már nem divat megbecsülni. Senki nem teremt értékeket és eltűnnek a hagyományok. Nem adunk semmilyen biztos alapot a gyerek alá, csak lóg a levegőben és nem tud mit kezdeni a nagy szabadsággal. Nem titkolom a gyerekeim előtt ,hogy az élet nem mindig csodálatos, főleg nem könnyű. Ha valamit el akar érni az életében azért nagyon keményen kell dolgoznia, senki nem teremt helyette biztonságot. Nem nevelhetem őket arra ,hogy elég ha nagyot mer álmodni, hisz a nagy álmok munka nélkül mindig csak álmok maradnak.

Az én felelősségem felkészíteni őket arra , hogy az élet igazságtalan, és az emberek nagy része gonosz és rosszindulatú. A mai világban nem lehet őket feltétel nélküli bizalomra nevelni, hisz az első szemfüles ember kihasználja őket és összetöri a lelküket. Ha a mai világban jó embereket akarsz nevelni a gyerekedből, muszáj a realitás talaján maradni, hiszen ha nem így teszünk szomorú lesz a valóság amivel felnőttként szembesülnie kell.

Hirdetés